[366-347] [346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]

Észrevettem Zak-et egy idegen emberrel lemásztam a fárom majd odasétáltam.
-Jól vagy?- kérdeztem Zak-től agodva
|
Leütöttek. Már tudtam hogy nem Gwen utolsó erőmel, mielött elájultam volna, elgáncsoltam az illetött. Valaki ébrezgetett.
- Ezt nem hiszem el! Zak, te vagy az?- kérdezte egy ismerősen ismeretlen hang. Végül ráismertem.
- Doyle bácsi, te vagy az?- kérdeztem kovályogva.
|

ÉP repülök az égbe amikor meglátom a földön fekvő gyereket aki nagyon ismerős volt le szállok hozzá és felébresztem
|

"De jó az elöbb még egy 11 éves lány voltam most meg 15" gondolkodtam közben nem vettem észre hogy Zak-et leütötték
|

" Félelmetes hogy mi minden történik velem mostanába." - gondoltam magamba. - " Egyik pillanatba még egy 11 éves fiú vagyok (Mert most 12) a másik pillanatban pedig kiderül hogy én vagyok KÖR és az életemre törnek."- furcsa nezt halottam. Megálltam. Azt gondoltam Gwen, ezért bementem a bokorba. Ott azomban megint leütöttek.
|

Tudtam hogy zak követ de nem törödtem vele, felmásztam egy fára és onnnan néztem mit csinál.
|
Mostantól ezzel a képel fogok írni: 
|

Csodálatal néztem Gwendolynra. Nem gondoltam hogy ijen lesz a teste. Leültem a fa tövébe és Solot megprobáltam elérni.
" Mi az tesó talán gond van?"- kérdezte.
" Hát gond az volt. Ki hiján meghaltam"- mondtam.
" Igen én is éreztem. És Gwen hogy van? Átváltozott már?"- kérdezte.
" Várj! Te ezt honann tudod?"- kérdezetm.
" Egyek vagyunk, egy az agyunk amit te tudsz azt én is és amit én tudok azt te is. Nos, akkor átváltozott?"
" Igen. És jobb mint aminek reméltem. Sokkal jobb. De nem a test számít, ha nem, az a mí vagy. Nem de?"
" De igen"- válaszolt.- " Nekem mennem kell. Szia!"- mondta és megszakadt a kapcsolat. Én meg feltápázkodtam és Gwe után mentem.
|
(Ezékiel a nagyfejedelem) (Artemisz) (Zafíra)
Az istenek gyülésén egy bünöst fognak elítélni: Zafíra.
- Zafíra lányom! Mért mentél le a földre másnak adva ki magadat? Anyádra nagy szégyent hoztál ezzel. Büntetésed mert Zakariás Saturay és Gwendolyn Tennyson szerelme közé áltál, testvéri féltékenységből és egy szó használat miatt az hogy: 100 évig emberi testbe kell majd leélned nyomoruságos életed. Aztán újra feljöhetsz.- kezdte Ezékiel.- Te meg Artemisz! Mért nem szoltál vala hogy testvéred lent jár, ahelyet hogy intézkedtél volna. Cserébe elveszem a görög istenek feleti hatalmadat 50 évre. És meny föl a holdra mert a néped miota elmentél háborúzni kezdtek. Én a tanácsot be is fejeztem.- mondta és ködé vált a többi istenel együtt.
|

Átváltozás közben fura érzésem volt olyan volt mintha újra energiává változtam volna majd egyszer csak az energia szine megváltozott és én átváltoztam ilyen lettem:

Felvettem a csukját majd elsétáltam
|

Erötlen testembe visszatért az élet. Csak hunyorogni tudtam. A testembe az energia még nem terjedt szét. Az ujjaimat már mozgatni tudtam. Éreztem a lábamat a testemet és a levegöt. Nagy nehezen feltápázkodtam. Láttam hogy valami rózsaszn fény futt az erdő felé. Utána rohantam. Én egy fa mögött rejtöztem el. Láttam hogy Gwen át változik.
|
Artemisz odament visszahelyezte a lelket Zak testébe majd mielött eltünt volna azt mondta Gwen-nem-Kicsim most kezdödik az átváltozás menj el- mondta majd eltünt
|

Eszméletlenül feküdtem a földön. Olyan volt mint ha nem lennék, mint ha senki lennék. Már alig vettem a levegöt, azt is nehezen. Hiányzott valami a testemből, a lelkemből. Ez tartott életben de most nem érzem.
|
- Állj!-szolalt meg egy ismerős hang. Ekkor besötétedett és elő jött Ezékiel a nagyfejedelem, az istenek istene (olyan mint Zeus :) ) - Hogy meritek saját véreteket bántani?! El kellet volna fogni Zafírát és nekem szolni. Hogy mertettek a hátam mögöt egymásról itélkezni. Te meg Artemisz,miért nem vagy a holdon? És ha már feladtad a halhattatlanságodat, miért támadod meg a sötétség istenét. Sajna Zafíra tényleg előhívta a fiúból kört, aki lassan (Zak) elfog néküle tüni.-mondta Ezékiel és elküldte a görög isteneket.
- Artemisz, lányom! ha már itt vagy és átváltoztál, akkor segíts Zak-nek és víd újra testébe kört én anti kört! Hádészt és Mormort majd én lefoglalom.- adta ki a parancsot. Véghül eltünt Zafírával együt.
|
-Ne fáradj mondta-gonoszan Artemisz majd hirtelem minden görög isten megjelent mögötte majd együt támadtak Zafírá-ra
|
- Az Istenekre! Hádész,Mormor, Kör és Anti Kör segítesetek!-kiabálta.
_______________________________________________

- Gwen vigyáz!- mondtam és félre löktem. A naga meg neki rontott. Gwen gyorsan pajzsot csinált maga köré, én meg leütöttem a kriptidet. Hirtelen fájni kezdtett a fejem. Valami át vette az írányítást.
- Zak! Minden rendben van?-kérdezte Gwen agodva.
- Meg kell védeni őt......Meg kell védeni őt Artemisztől!-nyögtem. Hirtelen mint valami lélek kiszált belülem kör ereje és észak felé vette az írányt. A következő pillanatban Anti kör is követte. A messze ségben hádész és Mormor, a napok és a csillagok istene követe öket.
|
-Te nem vagy komplet ki mondta hogy Anodit vagyok. különben én a hold istennő Artemisz vagyok- mondta majd még mielött eltünhetett volna a nő bezárta egy ketrecbe és elkezdte fojtogatni
|

Ott ültünk a fűbe. Hirtelen furcsa neszre letem figyelmes.
- Gwen! Halod amit én halok?- mondtam.
- Igen. De mi lehet ez? - kérdezte. Sziszenést halottunk. Én már tudtam ki az.
- Gwen menjünk! Itt nem biztonságos.- mondtam neki halkan.
- Miért?- kérdezte vissza.- Ki az?
- Rani Nagi vagy egy Naga. Valaki ide küldet. Azzonal meg kell találnunk Benéket. Shara nagy veszélynek van kitéve.
- Ezt hogy érted?- kérdezte Gwen.
- Ikerkörnek és Rebekának a legfőbb szöüvetségeseik a Nagak voltak. És ha Gílgames ölte meg Kör és Anti Kört, képzelheted hogy Shara mi lehet a szemükben!- mondta és már fel is álltam. Ekkor egy Naga jött ki a bokorból és nekünk támadt.
|
Zafíra gunyosan mosolygott.
- Ennyi? Egy Anoditől enyi? Te nagyon buta lehetsz, ha nem tudod hogy az istenek sérthetettlenek és halhatatlanok. De most sies ha viszont akkarod látni Gwendolynt!- mondta Zafíra és már el is tünt.
|
Stella buyosan elnevette magát majd anyit mondot.-Milyen szánalmas-mondtam majd nekivágta Zafírát a falnak
|
[366-347] [346-327] [326-307] [306-287] [286-267] [266-247] [246-227] [226-207] [206-187] [186-167] [166-147] [146-127] [126-107] [106-87] [86-67] [66-47] [46-27] [26-7] [6-1]
|